Kerti tippek: Konyhakert - gyümölcsös

2010.02.24

A körte  gondozása

Miért is kell, hogy minden kertben legyen legalább egy körtefa? A körte szinte  az "istenek ajándéka" Egy szaftos, édes és könnyen emészthető gyümölcs, mely gazdag vitaminokban, lúgos, ásványi anyagokat, C és E vitamint, folsavat rezet és cinket tartalmaz. A körte többek közt gyulladáscsökkentő hatású, így fogyasztása különösen fontos azoknak, akik autoimmun betegségben szenvednek, krónikus fáradtságban. Alacsony glikémiás indexű, így tökéletes azok számára is akik vércukor problémával küszködnek. A körte csökkenti a koleszterinszintet. Jó forrása a jódnak.
 

Általános:


 
Kapcsolódó cikkek
Zöldtrágya növények
Növénytársítás 2. rész
fűszernövényekkel - táblázat
Gyümölcsös 
Taljtípust jelző gyomnövények
> Naspolya
>  Gesztenye
> Mogyoró termesztése, metszése

Mogyoró szaporítása

> Aktuális tennivalók - lemosó permetezés
> Alma metszése
> Őszibarack
 

 

Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak. Ennek megfelelően, a hagyományos koronaformában ágcsoportos sugaras vagy kombinált formát alakítsunk ki a körtefán.

Az almatermésűekre jellemező valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtén is. Néhány fajtán (Hardenpont, Téli esperes) előfordul tövises termőnyárs is.

Termő dárda

Termő dárdaA nyári, illetve az őszi és téli körték között küllemben, de termesztési és metszési igényben is különbség van. A nyáriak (Árpával érő, Nyári Kálmán) kevésbé igényesek, és erőteljesen növekednek.

Az ősszel érők (Vilmos, Hardy vajkörte, Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek, középerős növekedésűek.

A téliek (Hardenpont, Serres Olivér) kifejezetten igényesek, gyengébben növekednek.

A fajták közül a Nyári Kálmán, a Diel vajkörte, a Papkörte és a Vilmos metszésekor legyünk mértéktartóak, mert az erős beavatkozást nem bírják, a termőegyensúly felborul és erős vízhajtással reagálnak.

 

Az almán és körtén az elöregedett termőbogokkal túlzsúfolt ágakat 2-3 termőbogig visszavágva ifjítsuk.

 

Szabályok:

  • - Domináns vezérág (ne metsszük)
  • - Metsszük vissza az ehhez hasonló másodlagos vezérágakat.
  • - Metsszük vissza a befelé növő ágakat, ill. az egymáshoz súrlódó ágakat.
  • - Vágjuk le a mélyen elágazó, laza szövetű ágakat.
  • - Vágjuk le a vízhajtásokat.
  • - Vágjuk le a törött, vihartépte ágakat.
  • - Távolítsuk el a sarjhajtásokat.
  • - Vágjuk le a nagyobb lelógó ágakat.
  • - Vágjuk le az idősebb ágakat tövig, helyet adva az új hajtásoknak.
  • - A metszési felület enyhén ferde legyen, a vesszőn a rügy felett néhány milliméterre, a rügytől lefelé lejtsen. Hogyha kifejlett ágat metszünk vissza, ne hagyjunk csonkot! Aranyszabály, hogy a nagyobb fertőzésveszély miatt viszonylag kevés sebzéssel dolgozzunk, sebkezelő anyaggal feltétlenül ápoljuk le!
  • -  Az elhalt ill. beteg ágakat/gallyakat távolítsuk el minél hamarabb.
  • - Először az egymást keresztező, befelé növő ágakat kell tőből kimetszeni vagy kifűrészelni. Ne hagyjuk meg a törött, sérült, felkopaszodott ágakat sem! Ha ezeket kivágjuk, akkor a megmaradó termőrészek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a rajtuk levő gyümölcsök biztosabban megtermékenyülnek.
     

Ritkítás:
Ritkítani akkor kell, ha a fenntartó metszést nem végeztük el rendszeresen, és a korona közben besűrűsödött. A ritkítás során távolítsuk el az összes befelé növő, sérült és beteg hajtást, valamint azokat, amelyek egymást akadályozzák a növekedésben. A cél, hogy a korona belsejébe több fény és levegő jusson. A koronán belül hagyjuk meg az oldalágakat. Ez érvényes az olyan fiatal hajtásokra is, amelyekből termőgallyak fejlődhetnek. Ritkításkor minden hajtást tőből távolítsunk el, ne maradjanak csonkok.

 

Fiatal fák termőre fordítása:

Fontos a korai termőre fordulás, amelyet azzal alapozunk meg, hogy törpe alanyú csemetét ültetünk, és alacsony, lehetőleg sövényfákat alakítunk ki. Nagyon jó szolgálatot tesznek a most már kapható edényes facsemeték, amelyek szerencsés esetben már a telepítést követő évben gyümölcsöt érlelnek.


A két-három éve ültetett, de termést még nem mutató alma- és körtefák vesszőit ajánlatos vízszintesen lekötözni. Az így irányított vesszők még a nyár folyamán berakódnak termőrügyekkel, és a következő évben már virágot bontanak. Ügyelni kell arra, hogy a lekötözött vesszők ne álljanak ívesen, mert akkor túl erős függőleges hajtások fejlődnek rajtuk.

 

Fiatalító metszés:

Az idős fáknál a fiatalító metszést is a tél vége felé kell elvégezni. Az öregebb almánál és a körténél ajánlott művelet. Óvatosan végezzük, a koronának csupán az egynegyedét távolítsuk el minden évben. Először az elhalt és beteg ágakat, valamint a túl sűrűn állókat. Ez az első évi munka, a következőben a meredeken felfelé állókat távolítsuk el. A gyümölcshordó hosszú ágakat csupán rövidíteni kell. Alapszabály: a gyenge, vékony hajtásokat minél jobban rövidítsük meg, míg az erős, inkább vastag ágakból csak keveset vágjunk ki. Az erősen lecsüngő, öreg, nagyon elfásodott ágakat, amelyeken már sok gyümölcs beért, szintén meg kell rövidíteni egy egészen fiatal, vízszintesen növő ágrészig.

A körte fő betegsége: 

A körte varasodása

A varasodás a körte legsúlyosabb betegsége. A kórokozó fertőzésére minden évben lehet számítani, de a kártétel súlyossága elsősorban az időjárástól függ. Csapadékos időben a kórokozó súlyos károkat okoz, mert a gomba a növény csaknem valamennyi föld feletti részét – a leveleket, gyümölcsöt, a hajtást, de még az elfásodott vesszőket is – megtámadja.

Ezekben a beteg vesszőkben is képes áttelelni a kórokozó, és tavasszal, a rügyfakadással egy időben jelentkezik a fertőzési veszély, amely gyakorlatilag a lombhullásig eltarthat. A levélen a fertőzés bekövetkeztét az 1–2 cm átmérőjű olajzöld, majd barnuló foltok és a penészgyep megjelenése jelzi. A gyümölcsön is hasonló foltok képződnek, ha bekövetkezik a fertőzés, de gyakoribb, hogy a penészgyep elhalása után párás foltok maradnak vissza. Ha a fertőzés a gyümölcsfejlődés intenzív szakaszában következett be, akkor a párás foltok berepedeznek és gyakran akár a magházig hatoló hasadás is megfigyelhető. A hajtáson világoszöld duzzanatok keletkeznek. A vessző elfásodásával ezek a duzzanatok felrepednek, és fekélyes sebekké alakulnak, amelyek azután állandó fertőzési gócot képeznek. A kórokozó elleni védekezésben nagy jelentősége van az agrotechnikának, a fertőzött részek eltávolításának, a szellős korona kialakításának. Fontos, hogy Ősszel a lehullott lombot összegyűjtsük és elégessük. A vegyszeres védekezésnél a téli lemosó permetezésről se feledkezzünk meg. A védekezésnél a fő figyelmet azonban a kritikus tavaszi időszakra kell fordítani. Ez április végétől június végéig tart. Az első permetezést röviddel a virágzás előtt végezzük, majd a többit kéthetes intervallumokban. 

A nyári metszésről:

vissza a címoldalra







gazigazito.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!