Kerti tippek: Konyhakert, gyümölcsös

 2010.03.27

Málna termesztése, gondozása

A málnának a földieperhez hasonlóak a tulajdonságai, bár vas, réz és kalcium tartalma
magasabb. A málna tartalmaz A vitamint, és bizonyos mennyiségű B1 és C vitamint is. A málnát éretten fogyasszuk, miután a benne lévő sav éretlen állapotban káros.

A málna jobban viseli a klímát északabbra, mint délen, bár nem szabad kitenni sem a szélsőséges melegnek, sem hidegnek. Az enyhén homokos talajt kedveli, amelyhez ültetés előtt humuszt is kevertek. 

 

 
Kapcsolódó cikkek
> Gyümölcsös 
Naspolya
> Gesztenye
Mogyoró termesztése, metszése
Mogyoró szaporítása
Aktuális tennivalók - lemosó permetezés
> Zöldtrágya növények
> Körte metszése
   
 

Önbeporzó, gyökérsarjakkal szaporodó, bogyós félcserje. Nagyon sok fajtája van. Választhatunk a korai, középérésű, kései, kétszer vagy folyamatosan termők közül.

A vadon termő növények jellegéből sokat megőrzött. Eredeti élőhelyén a cserjeszinthez tartozik. Kedveli a világos félárnyékot, szélvédett tenyészhelyet, az állandó talajtakarást és a gyengén savas kémhatású, nedves, laza talajt.

Sövényként a kerítés mellé is ültethető, de nevelhetjük rács mellett is. Két stabil kerítésoszlop közé húzzunk ki két szál drótot, melyet a hosszú hajtásaikkal befuthatnak. Így a kötözést is megspóroljuk.

Csak olyan helyre ültessük, ahol nincs tarack mert telepítés után már nem nagyon tudunk mit kezdeni vele. A tarack rizómái annyira átszövik a málna gyökereit, hogy lehetetlen eltávolítani közülük. Elvonják a tápanyagot, a nedvességet, így a málnának kevesebb jut.

Ültetési időszak az ősz, szeptember október és a kora tavasz. A tőtávolság 40-60 cm legyen és a sorok egymástól 1,20-1,60 cm - távolságra legyenek egymástól. A megsérült gyökereket kicsit vágjuk vissza, és sekélyen ültessük a növényeket az előzőleg komposzttal feljavított ültetőgödrökbe.. Tavasszal a fiatal hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. Terítsük szét a a talajtakaró anyagot, mely szerves tartozéka a málnásunknak. A gyengén savas állapotot tűlevélkomposzttal tudjuk létrehozni. De használhatunk szalma, gyaluforgács, hullott lomb fekete nadálytőlevelet és kéregmulcsot is.

Kifejezetten jó hatású a málna alá vetett zöldtrágya, mely maradhat mulcs gyanánt.  Zöldtrágyának pillangósokat válasszunk, melyek a gümőkben megkötött nitrogénnel kedvezően hatnak a málnára.

 

A málna metszése:

Nyári metszés:

A málnát tulajdonképpen két alkalommal kell metszeni. Az első a málna ritkító metszése, a másik a termővesszők visszametszése. A ritkító metszést nyáron, közvetlenül a szüret után végezzük. A szüret végére a málnasorok tömöttekké válnak, s többnyire hosszú ideje nem részesültek növényvédelemben sem. A ritkító metszést a feladatukat teljesítő, letermett termővesszők eltávolításával kell kezdeni. Ezeket a talaj felszínén metsszük el. Ezután következik a zöld sarjak ritkítása. A tapasztalatok alapján négyzetméterenként
kb. 5–6 termővesszőt hagyjunk meg. A felesleges zöld sarjak közül először a sérült, beteg és a gyengén fejlett, vékony sarjakat ritkítsuk ki. A termővesszők eltávolításánál ügyeljünk arra, hogy a kívánatosnál több termővesszőt ne hagyjunk meg, mert az ültetvényünk elsűrűsödik. A több termővesszőn sem fog arányosan több termőhajtás kifejlődni. A letermett vesszők eltávolítása és a sarjak ritkítása után a nyesedéket égessük el, mert kisebb-nagyobb mértékben bizonyosan fertőzöttek. A sarjak  ritkításánál még figyelembe kell vennünk azt, hogy az idősebb málnaültetvények (a kb. 5–6 évesek, s idősebbek) gyakran leromlanak. Ez az egészségügyi okokon túl annak a következménye, hogy gyökérzetük elöregszik, s már nem képesek a termővesszők és a tősarjak víz- és tápanyagellátásáról gondoskodni. Ezért fontos, hogy az ültetvény 4–5. évétől a ritkításkor mindig részesítsük előnyben a gyökérsarjakat a tősarjakkal szemben. A gyökérsarjakon új, önálló gyökérzet fejlődik, ezért életképesebbek. A letermett vesszők alapi rügyeiből fejlődő tősarjak csak képződési helyük és a talajfelszín között, korlátozott területen képezhetnek gyér új gyökérzetet. A málna ritkító metszését a sarjak karóhoz kötése, az ikerhuzalos támrendszer alkalmazása esetén azok huzal közé igazítása kövesse. Ez nagyban megkönnyíti a szüret utáni növényvédelmet és a talajmunkákat.

Téli metszés:

A fiatal vesszők nyáron erőteljesen hajtanak, következő évben gyümölcsöt hoznak, majd el is pusztulnak. Ezért a letermett vesszőket közvetlen a talaj felett le kell metszeni.  

 Ezzel egyidőben vágjuk ki a gyenge fiatal hajtásokat is. Csak az erőteljeseket hagyjuk meg. A levágott gallyat és hajtást csak akkor szabad a komposztra tenni, ha biztosak vagyunk benne, hogy egészségesek.
A kifejlett növények 5-7 új erős hajtást hoznak, ám egy tövön elegendő csak 2-3-at hagyni.  A kétszer termő fajtáknál tavasszal metsszük ki az összes letermett vesszőt, majd június közepén utómetszéskor távolítsuk el a gyenge sarjakat. A másodéves vesszők teremnek. A vesszők élettartama két év, ezután - az érés és a szüret befejeztével - közvetlen a talajszintnél ki kell vágni őket. A kiálló csonkok könnyen fertőződnek.

A málna télvégi metszése viszonylag egyszerű, bár ezt a munkát érdemesebb még az
előző év augusztusában elvégezni.

Ha sövényművelésű a málna, úgy méterenként általában 8–10, míg a jó erőben lévő ültetvényben 12 db termősarjat lehet meghagyni. A meghagyható sarjak száma függ a fajtától, fejlettségüktől, egészségi állapotuktól stb. A kiválogatott sarjak lehetőleg a következő tulajdonságokkal rendelkezzenek: jól beérett, egészséges, kártevőktől és kórokozóktól mentes, vastagságuk legalább 1 cm, hosszúságuk pedig 1,5 m legyen. A felesleges és a letermett − elszáradt −sarjakat tőből kell eltávolítani. A metszés során ügyeljünk arra, hogy a málnasor szélessége ne legyen több 40–45 cm-nél.

A meghagyott sarjak végét vissza kell metszeni 1,5–1,7 m−re, illetve a támberendezés legfelső huzalja felett 15− 20 cm−re. A visszametszés azért szükséges, mert egyrészt a csúcsi részek rügyei fejletlenek, másrészt pedig, hogy kezelhető legyen a növény. A meghagyott vesszőket a huzalok közé kell igazítani, majd a felső huzalhoz rögzítjük őket.

Bokor vagy karós művelésnél − az előzőekhez képest − nincs lényeges eltérés, egy négyzetméterre számolva a 8–10 termősarjat kell meghagyni.

A málna talajigénye:

Tápanyagban gazdag talajt igényel, nedves, de nem pangóvizes  humuszos vagy agyagtalajt. A málna jól fejlődik a csapadékban gazdag terülteken. Laza homoktalajba sok tőzeget, istállótrágyát, zöldtrágyát dolgozzunk be.

Ültethetünk alá bokorbabot, alacsony termetű zöldborsót is, melyeknek lombját talajtakaróként az ágyáson hagyhatunk. De jó hatással van a málnára az alá ültetett körömvirág is. 

A málna betegsége:

A málna betegsége a didimellás vesszőfoltosság. Felismerhető, hogy kezdetben előbb szürke majd később ibolyásbarna színű foltok jelennek meg, majd felrepedezik a kérek és elhalnak a hajtások. A megbetegedett részeket lehetőleg azonnal vágjuk ki, és semmisítsük meg. Megelőzésként használjunk talajtakarást, zsurlófőzettel permetezzük. A tél végi lemosópermetezéskor a málnát se hagyjuk ki. Különösen akkor válik fogékonnyá a betegségre, mikor tavasszal a talaj erősen felmelegszik. Ezt megelőzhetjük, ha takarjuk a talaját, majd árnyékolásra beültetjük a feljebb felsorolt növényekkel.

A málnásunkat ne ássuk és kapáljuk, mert sekélyen gyökeresedik, így megsértenénk a gyökérzetet.

Betakarításkor szedjünk pár szép egészséges levelet is, melyet megszárítva teaként fogyaszthatunk.

A kertész kertje című sorozatból pár perc a málna telepítéséről:

szeptemberi metszése:

Környezeti igényei:

A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. Nem szereti, sőt kimondottan szenved a hőségtől. Forró, aszályos időszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra, ezért azokat nehéz leválasztani. Fényigénye nagy, nem tűri az árnyékolást. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. Ha a virágzás második felétől a szüret befejeztéig tartó időszak aszályos, terméshozamuk jelentősen csökkenhet még akkor is, ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendő. Legjobban a mélyebb termőrétegű, szerves anyagokban gazdag, levegős, savanyú talajokat kedveli. Különösen nem szereti a tömött, levegőtlen, magas mésztartalmú földet. Vegetációs időben még rövid ideig sem tűri a vízborítást, tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyűlik, oda ne telepítsünk málnát.

Didimellás vesszőfoltosság

Ez a málnások egyik legveszedelmesebb betegsége, melyet a Didymella applanata nevű gomba okoz. A parazita a leveleket, levélnyelet, a hajtásokat, a terméskocsányt és a termést is megtámadja. A hajtásokon június végén, júliusban a rügyek körül vagy a rügyek alatt elmosódott szélű, kezdetben liláspiros, később barnás, nagy kiterjedésű foltok keletkeznek.
A foltok gyakran körül is ölelik a hajtást. A fertőzött szövetek elhalnak. A következő év tavaszán az elhalt kéreg feletti bőrszövet elválik, fellazul (levegő kerül alá), így ezüstszínű lesz, a kéreg pedig hossz- és keresztirányban felrepedezik, majd elválik a fás résztől. Az erősen fertőzött vesszők rosszul telelnek, elfagynak, tavasszal nem hajtanak ki. A beteg vesszőkön gyenge minőségű termés fejlődik. A levelek sárgulnak és a leveleken barna foltokat okoz a kór. A foltok gyorsan növekszenek, a fertőzött helyek később elhalnak, kitöredeznek. A fertőzés jelentősen hozzájárul a málnavesszők pusztulásához, az ültetvények gyors leromlásához. A kórokozó a fertőzött vesszőkön telel át, s tavasszal ún. aszkospóráival fertőz. Ezek kiszóródása elhúzódó, a csapadék és a páratartalom befolyásolja. A fertőzés a sebzéseken át, de az ép bőrszöveten keresztül is megtörténhet; sűrű, buja, párás mikroklímájú ültetvényben a legerősebb.
A védekezésnél nagyon fontos, hogy a letermett és fertőzött málnasarjakat tőből távolítsuk el. A meghagyott sarjakat a sorban egyenletes távolságra igazítsuk úgy, hogy elegendő napfényt kapjanak. Nagyon fontos a talajerő fenntartása és a gyomtalanítás, valamint a megfelelő tőtávolság.

A málna szaporítása:

A málnát  feltöltéses bujtással most könnyen és biztosan szaporíthatjuk. Olyan tövet válasszunk, melyet érdemes szaporítani. A feltöltéshez komposzt és tőzeg keveréke a legalkalmasabb, de a jó minőségű kerti föld is megteszi.

vissza a címoldalra







gazigazito.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!