Kerti tippek: Növények szaporítása

Kerti tippek: A konyhakert

 2009.01.04

Palántanevelés házilag - Palántázás

 


 
Kapcsolódó cikkek
Növények szaporítása
A magvetés sikeréért
aktuális munkák
Paradicsom magvetése
>  Növénytársítás jó szomszéd - rossz szomszéd
> Amit a palántázásról tudni kell
> Paradicsom 10 lépésben
   

 A palántanevelés előnye

 A palánták több héttel korábbra hozzák a szüretet. A palánta ugyanis akkor kerül ki a szabadba, amikor már edzettebb fejlődési szakaszban van, vagyis a növény kevésbé érzékeny a külső tényezőkre, a hőmérséklet-, a nedvesség- és a fényingadozásra. A helyben vetéssel szemben a palántanevelés kis területen is megoldható, mindössze 1-2 négyzetméteren nevelhetünk annyi paradicsom-, paprika- és káposztafélét, amennyi a családnak kell.

Mit érdemes palántáról nevelni?

 A zeller és a tojásgyümölcs (más nevén padlizsán) palántáról nevelhető eredményesen. A tökféléket (sütő- és főzőfajtákat), az uborkát, a salátát szintén érdemes előnevelni, mert palántáról kiültetve korábban adnak termést,  a sárga- és a görögdinnye szintén palántáról nevelve korábban hoz termést.

A siker (néhány) titka!

 A sikeres palántanevelés előfeltétele, hogy minőségi magot vásároljunk. Nem érdemes a vetőmagon spórolni, mert nem biztos, hogy a tavalyi, kertünkben szépen fejlődő zöldségféle megszárított, a múlt évből megőrzött magjából az idén is ugyanolyan mutatós termést szedhetünk.
Mára a nemesítők nagy hozamú és ízletes húsú fajtákat „állítottak” elő. A hibridek kitűnő tulajdonságai azonban nem minden fajtánál öröklődők. Az F–1-es jelzésűek – mostanra már világszerte elterjedt hibridek – egyenletes érést, egyforma nagyságú termést nevelnek, bár ez a háztájiban inkább hátrány, mint előny, mert a kertben a folyamatos érés a kívánatos, hogy állandóan legyen fogyasztásra alkalmas szüretelni való, és nem probléma, ha van kisebb meg nagyobb zöldség is.

Fontos szempont , hogy különböző érési idejű fajták kerüljenek földbe, így pl. a paprikából, paradicsomból korai, középkorai és kései fajták is. Különben csak a befőzésre kell egyszerre nagyobb mennyiség. A hibridek inkább a nagyüzemi termesztésre alkalmasak vagy eladásra.
A házi termesztésre nem kell feltétlenül palántanevelésre előállított földet, tőzeget vásárolni. Általában kis csomagolásban nem is árusítják. Könnyű, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, humuszos földet használjunk. Lehet virágföld is. Tudni kell ugyanis, hogy ebben a talajban rövid ideig marad a mag: csak kicsírázik, és néhány levelet nevel a száron.

 Lakásban melegágy!

 Házikerti célra a meleg lakásban cserepekbe, kisebb faládába, joghurtos pohárba vagy kezdetnek akár karton tojástartóba is vethető a mag.
A magvetés a palánta tervezett kerti kiültetése előtt 4–8 héttel időszerű. A vetés a növények vetőmagjának csírázási idejétől függ.
A kertben szükséges palántamennyiségnek a lakásban is találunk helyet, pl. a konyhában. A csírázás idején kifejezetten melegigényes a mag, ekkor fűtött helyiségben kell tartani az edényeket, kezdetben lehetőleg a fűtőtest közelében. Ilyenkor az ún. melegtalpat szeretik, vagyis a meleg talaj. A kelés után világos, de a csírázásinál valamivel hűvösebb helyre tegyük, pl. az ablakszárnyak közé, vagy zárt balkonra, verandára. Itt addig neveljük, amíg a 2 lomblevél kifejlődik. A lombleveles állapotban már edződnek a növénykék, ha nincs túl hideg, akár nappal a szabadba is kivihetjük. Mivel gyakoriak az áprilisi fagyok, a kis növényeket inkább tűzdeljük át tejfeles pohárba, és csak a tűzdeléstől számított legkorábban 1-2 hét után tegyük a kertbe fólia alá. Ha erre nincs mód, akkor lakásban, hidegebb helyen májusig neveljük. Időnként öntözzük meg a talajukat és a levegőt is kell párásítani.

Ötletek:

A biológiailag lebomló papírguriga földdel megtöltve, abba mérettől függően egy-több mag, és ebbe neveljük és ültetjük is ki a palántákat.

Tojástartó földdel megtöltve, magok szintén mérettől függően egyesével vagy több apró mag, és a palánták ebből kiemelve kerülnek szabadföldbe.

Tojástartó ismét, de most egy kicsit másképp:

Csoportos vetés és egyenkénti ültetés

 Az apró magvakat csoportosan célszerű vetni, és később a fiatal magoncokat áttűzdelni. A nagyobb magú fajtákat, és azokat, amelyek nem tűrik a palántálást, tanácsos azonnal úgy vetni, hogy ne kelljen tűzdelni őket.

 Mit mikor vethetünk palántanevelésre?

Február végéig kerüljön cserépbe a káposztafélék és a saláta magja, amelyeket már márciusban tűzdelni lehet. Ha koraiak és hidegtűrők (legtöbbjük az), akkor március derekától ki is ültethetjük őket. Ha hideg, fagyos a talaj, akkor még áprilisban sem késő a kiültetés, de addig kissé árnyékosabb, hűvösebb helyen kell tartani a palántát, hogy elkerüljük megnyúlását.
Március második felében vethető palántának a
paradicsom (márc. 15–20. között), a paprika és a zeller magja (márc. 20–25.), majd körülbelül egy hónap múlva, április második felében ezek is tűzdelhetők.
Áprilisban a melegigényesebbek – a tök és az uborka – magja kerüljön szaporítóládába. Mindkettőt április elején lehet vetni, de ezeket már nem kell tűzdelni, hanem a kifejlett növényeket azonnal állandó helyükre kell kiültetni. Az ágyásba legjobb a kései, májusi ún. fagyosszentek után kirakni, bár a tökpalánták már április végén is kikerülhetnek, csak védeni kell őket az esetleges fagyoktól.

A régi ereszcsatornát 10 cm-es távolságokra kilukasztjuk, és megtöltjük komposzttal, vagy jó minőségű kerti földdel.
az apró magvú salátamagokat egyenletesen elszórjuk a felszínen
Gondosan belocsoljuk, majd miután a felesleges nedvesség eltávozott, az egészet behelyezzük a fóliába. A magok kedvező körülmények között hamar kicsíráznak.
A palánták átültetésre készek, miután a gyökerek benövik a komposztot. A talajba előre elkészített árokba átcsúsztatjuk őket, anélkül, hogy a gyökerek megsérülnének. Természetesen, a locsolásról itt sem szabad megfeledkezni.

 

vissza a címoldalra







gazigazito.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!