Kerti tippekKonyhakert - gyümölcsös

2009.02.13

Sárgarépa 

A sárgarépa egy nagyon tápláló zöldség, gazdag lúgos szerves sókban és karotinban, az A-vitamin provitaminjában. Tartalmaz B 1, B 2 és C-vitamint is.  A sárgarépa ivólé nagyon értékes, különösen, akinek erőteljesen lúgosító italra van szüksége. Kitűnő üdítőital a gyermekek számára, ha azonos mennyiségű sárgarépa ivólét és nyers tejet keverünk össze.

A sárgarépa sok karotint tartalmaz. Mint az A-vitamin provitaminja, pozitívan hat a szívműködésre, a nyálkahártyára, a mirigyekre és a retinára egyaránt. Ugyancsak erősíti a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet, és óvja az idegeket. Ezen túl menően C- E- és K-vitaminokat is tartalmaz, valamint pektint és ásványi anyagokat.

Ennek mindenekelőtt a gyermek számára van jelentősége. Éppen ezért a sárgarépa termesztéséhez lehetőleg ne használjunk semmiféle növényvédő vegyszert, és nitrogéntartalmú műtrágyát is csak elővigyázatosan. Annak érdekében, hogy az A-provitamin-szükségletünket fedezzük, télen és kora tavasszal napi 50 g nyers répát kell elfogyasztanunk - leghelyesebb, ha reszelve, némi olajjal vagy tejszínnél keverjük.

Sárgarépa termesztése

A sárgarépa termesztését közepesen kötött, mély és laza, humuszos talajon végezzük. Nem kedveli a friss trágyázást, ám a kellően érlelt komposzt hasznára válik.
Nyári, valamint őszi fogyasztás céljára korai fajtákat (karotta) termesszünk, míg a téli tároláshoz nagyobbra növő, késői fajtát válasszunk. A karotta gyökere rövidebb, zsengébb és lédúsabb, mint az őszi fajták, amelyekben magasabb lehet a karotintartalom. Ha kedvezők a termesztési feltételek, a karottát akár 4 hónappal a vetést követően is betakaríthatjuk. A késői  fajták tenyészideje 6-7 hónap.
A korai fajtákat már március folyamán vessük el, sőt különösen kedvező körülmények között akár februárban is, 20 cm sortávolságban.

A késői sárgarépafajtákkal nem kell annyira sietni de azért április végéig 25-30 cm sortávolságra vessük el.

Az öntözés, valamint a jó káliumellátás védelmet ad a répalevéltetű ellen, amely a levél mellett a gyökérnyakat is károsítja. Mihelyt a gyökér vastagodni kezd, korlátozzuk az öntözést, nehogy hatására megrepedjen.

Sárgarépa vetése szabadföldben:

Mivel nem fagyérzékeny növény, akár már februárban is vethetjük. Viszont, a tapasztalatok szerint nem sok értelme van ennyire korán elvetni, mert sokszor a föld még fagyos, vagy hó borítja. Nem mindegy, hogy a mag hét-nyolc hétig didereg a hideg talajban, vagy várunk még vele egy kicsit. A területi adottságok nagyon meghatározóak a szabadföldi vetésnél.

Vetés előtt készítsük elő a talaj. A télen megkeményedett földet lazítsuk fel, de ne csak a felső 5-8 cm réteget. A porhanyított, elgereblyézett táblán jelöljük ki a sorokat. Akár zsineg mentén, akár csak úgy kis kapával, az árok sekély legyen.

A magokat áztassuk be egy éjszakára, hogy megszívják magukat nedvességgel. Igen, tudom, hogy a répamag meglehetősen apró. Igen, tudom, hogy... De! Attól, hogy beáztatjuk, nem fog megindulni a csírázás. A bab, ami egy jól csírázó növény, egy éjszakás áztatástól elkezdhet csírázni, de a sárgarépa nem. Vagyis, nem kell attól tartanunk, hogy letörjük a gyököcskét. A menete a következő. A magokat egy pohárba szórjuk, kevés langyos vízzel felöntjük, kiskanállal megkeverjük, a pohár belső falára tapadtakat is lepiszkáljuk, és félretesszük. Másnap, apró lukú szűrőn keresztül leszűrjük, és papírtörlőre, szalvétára stb. kiszórjuk. Leitatjuk a fölösleges nedvességet, vagyis ismét száraz a mag külső héja. Ekkor elvetjük. Hogy mit nyerünk ezzel az egy éjszakás áztatással? Lerövidül a csírázási idő.

A répamag könnyű, hamar elviszi a szél, ezért lehetőleg szélcsendes időben végezzük. Sorjelzőnek használhatunk salátát, a dughagymából egyet - egyet.

Takarjuk a magokat, majd a gereblyével kissé tömörítsük a földet. Így az apró  magokat egyenletesen veszi körül a föld, hisz az üres légrésben nem fog tudni kicsírázni. Társnövénynek a klasszikus hagymát használjuk. Egymást kölcsönösen védik. A hagyma védelmet ad a répának a répalégy, a répa pedig a hagymalégy ellen. A másik riasztó növény a kapor.

Akármennyire ritkítva is vetettük, a répa kelés sűrű lesz. Akkor kezdjünk el egyelni, mikor már jól látszik a sor, és három - négy levélkét is hozott a növény.

Sárgarépa egyelése, ritkítása:

A leírásokban azt találjuk, hogy 6-7 cm távolságra ritkítsuk a répát. Fölösleges már rögtön az elején ezt a távolságot betartanunk, helyette a ritkítást végezzük folyamatosan. Így már kora nyártól fogyaszthatjuk a répákat.

Az első ritkításkor egy - két centit hagyjunk csak, a többit szedjük ki. Ezeket az apró répákat még nem tudjuk felhasználni, mert nagyon vékonykák. A következő egyelést akkor végezzük, mikor a levelek összeérnek, a távolságot növelve, 2-3 cm hézagot hagyjunk. A répák már ceruzavastagságúak, ezeket már fogyaszthatjuk. A következő ritkításnál, mikor a levelek megint összeérnek, már a zöldborsó levesbe is kerül a répából, és szintén növeljük az egymás közti távolságot. Így egész nyáron ehetjük a saját magunk termelte répát, és nem kell a piacon vásárolnunk.

Az utolsó egyeléskor alakítsuk ki a végleges távolságot öt- hat centire. Ekkor a szép fejletteket szedjük ki, a többinek úgyis lesz ideje őszig megnőni, ezáltal folyamatosan a szép, kövér répákat eszünk, vagyis mindig a legszebb  répákat ehetjük.

Magszalag - vegyünk vagy ne vegyünk?

A magszalag egy nagyon ötletes, príma találmány. De tényleg. Nincs vele gond, hogy egyenletes távolságra kerüljenek a magok, mert ezt egy automata gépsor már kimérte, precízen beosztotta, ragasztózta és szórta a magokat. Egyszerűen tökéletes. Csak egyetlen kérdésem van:

A tavaszi zöldborsó levesbe hogy kerül majd répa és zöldség? Kiesszük az egyenletes távolságra magszalaggal ültetett répákat? Vagy a boltba/piacon vesszük a levesbe valót, miközben a kertben ott nőnek mértani pontossággal egymástól 5 cm távolságra a répácskák? Természetesen, a köztes megoldás a jó megoldás, vagyis ültessünk korai répákat zacskóból és kései, tárolásra alkalmasakat magszalaggal. Így az egyeléskor kihúzott répákat már fogyaszthatjuk is, amit viszont télire szánunk, szépen tudnak nőni a helyükön.

Sárgarépa cserépben:

Valóban, a címen lehet mosolyogni, mert az elején én is ezt tettem. Na, nehogy már cserépben neveljünk sárgarépát! De gondolkodjunk csak el egy pillanatra! Miért is ne? Hányan nem boldogulnak a répával? Hányan próbálják meg minden évben, hogy "majd most bejön, mert hallottam, hogy...", illetve " ha most sem sikerül, akkor feladom, és veszek a boltban", esetleg "ugyan már, az a kis mennyiség, amit mi fogyasztunk, azt meg is vehetem" és egyéb ellenérvek.

 

Ha a talajunk kötött, agyagos, nincs akkora területünk, vagy csak egyszerűen érdekelnek minket az újdonságok, bátran vágjunk bele. Mit veszítünk?- az egy csomag répamag nem akkora tétel...

Igazi, rekordméretű sárgarépa, mely nem cserépbe, hanem konténerbe lett vetve. A tenyészterület egy komposztláda mérete.

(Mikor ezt a témát írtam, az egyik kertészeti fórumon jókat derültek rajta a fórumozók. Hiába, amit nem ismerünk, az vagy mulatságos, vagy butaság...Pedig nem is olyan nagy ostobaság...)

Február végétől szakaszosan egész júniusig vethetünk különböző tenyészidejű magokat. Töltsünk meg jó minőségű, laza szerkezetű talajjal egy pár mély cserepet, és a földet alaposan locsoljuk be. Miután a fölösleges nedvesség eltávozott, egyenletesen szórjuk  - sózó mozdulattal - az apró magvakat a földre, majd maximum 1 cm földréteggel takarjuk. 

Kihajtás után szükséges az egyelés, ritkítás ahhoz, hogy szép kövér répáink legyenek. A továbbiakban a folyamatos egyelés lesz a munkánk, valamint a nedvesség biztosítása.

Ültetésre alkalmas minden olyan cserép, vödör, konténer, mely elég mély ahhoz, hogy szép hosszú gyökerek fejlődjenek benne. Itt a mélység ami fontos, hogy a gyökér zavartalanul fejlődhessen.

A sárgarépa a tápanyagot megvastagodott gyökérzetébe tárolja. Ezért a növényvédő szer-maradékok, más mezőgazdasági vegyi anyagok, különösen a nitrátok felhalmozódnak benne.

Répalégy

A sárgarépa legismertebb kártevője a répalégy, mely a petéit leginkább a gyökérnyakra helyezi. A kikelő lárvák berágják magukat a répa testébe, ezáltal fogyasztásra alkalmatlanná válik.

A répalégy ellen védekezhetünk a növénytársításból ismert párosítással, hogy egy - egy hagymát is dugunk a cserépbe, valamint hogy a répa gyökérnyakát folyamatosan feltöltjük földdel. Védekezési mód még a fátyolfóliás takarás, amely fent maradhat akár a teljes tenyészidő folyamán is. Szabadföldi termesztéskor, házikertben gond nélkül válthatjuk a hagyma és répa sorokat, egymást jól kiegészítik, védik.  

Monty Don angol biokertész a nálunk is vetítésre került Biokert, biofőzőcske c. műsorából néhány perces részletben a sárgarépa vetéséről:

A kertész kertje című sorozatból pár perc a cserépben és szabadföldben nevelt sárgarépáról:

vissza a címoldalra







gazigazito.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!