2009.02.20

 

Konyhakert terv és a megvalósítás

A talajelőkészületek már folyamatban vannak, ideje, hogy a tervezésnek is nekiálljunk.

 
Senki nem vitatja, hogy a jó talaj a tápanyag, és a megfelelő víz fontos egy konyhakert sikeréért. De az ültetési tervnek legalább akkora jelentősége van,  mint az előbb felsoroltaknak. Ne ötletszerűen ültessünk babot, borsót, salátát és kukoricát, ahogy épp helyünk is időnk van, hanem tervezzük meg előre, hogy mit hova tegyünk. Vegyük figyelembe a növények egymásra gyakorolt hatását.

Vetésforgó és talajuntság!

A kertészek általában tisztában vannak azzal, hogy a talajművelésnek, a trágyázásnak és a fajtaválasztásnak fontos szerepe van a termesztésben. Úgynevezett kisüzemi, azaz háztáji termesztésben is érdemes ezeket a szempontokat figyelemben venni, mert jelentősen megkönnyítik későbbi munkánkat, például a növényvédelmet.

 

A vetésforgóra mindig kevés figyelmet fordítanak, főleg kisebb kertben. A helyes vetésforgónak legalább akkora hatása van a hozamra, mint például a trágyázásnak. A helytelen vetésforgó hatása hátrányosabb és tartósabb, mint a trágyázáskor elkövetett hibák, amelyek viszonylag gyorsan korrigálhatók. Az alapelv az, hogy ugyanazt a zöldségfélét egymás utáni évben azonos helyen ne termesszünk! A növénytanilag közeli rokonságban álló zöldségfajokat, mint pl. hagymák közül a vöröshagymát és a póréhagymát, a retket és a hónapos retket, a karfiolt és a bimbós kelt vagy a paradicsomot és a burgonyát ne ültessük egymás után ugyanabba az ágyásba egymást követő évben vagy másodvetésben.

Minden növénynek, fajtának egyedi igényei vannak a talajjal szemben. A növények gyökere, vagyis annak anyagcseréje olyan anyagot hagy hátra a talajban, amely azonos faj vagy ugyanabból a családból valóknál összeférhetetlenséget okoz és növekedésgátló hatású. Ilyenkor beszélünk talajuntságról.
Minél távolabbi rokonságban áll egymással a két zöldségfaj, annál jobban termeszthetők egymás után vagy egymással. Ehhez viszont némileg ismerni kell a fajtákat, vagyis azt, hogy a leggyakoribb zöldségféléink milyen rokonságban vannak egymással. Vegyes kultúrában például a fejes saláta és a hónapos retek, illetve a retek vagy az uborka és a zeller, vagy a paradicsom és a saláta jól fejlődik.
Amennyiben egy zöldségfajt ugyanazon a területen többször egymás után termesztünk, a vetésforgóban nevelt növényeknél a felére is csökkenhet a hozam. A betegségek és a kártevők okozta károk miatt akár nagyobb veszteség is jelentkezhet. Ügyeljünk arra is, hogy egyes zöldségfajok több évig sem ültethetők ugyanarra a területre, így a vetésforgóból adódó hibákat elkerülhetjük.
Alapelvek
Azonos növénycsoportból származó növényeket legalább három-négy évig ne ültessünk ugyanabba az ágyásba. Lehetőleg figyeljünk oda a nagy, közepes és alacsony tápanyagigényű növények váltására.
Példa:  
1. ágyás: Nagy tápanyagigényű növények / Közepes tápanyagigényű növények / Alacsony tápanyagigényű növények
2. ágyás: Közepes tápanyagigényű növények / Alacsony tápanyagigényű növények / Nagy tápanyagigényű növények
3. ágyás: Alacsony tápanyagigényű növények / Nagy tápanyagigényű növények / Közepes tápanyagigényű növények
Növénytársítás
 
Vetésnaptár
 
Aktuális munkák a kertben Vetésforgó
 

 

vissza a címoldalra







gazigazito.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!