Kerti tippek: Növények szaporítása

2008.03.21

 

 

Szőlő 
 
A szőlő egészségünk szempontjából talán a legértékesebb gyümölcs. Tisztító tulajdonsága képessé teszi a szervezetet a méregtelenítésre és a vérsejtek újjáépítésére. Miután lúgosító kémhatású, a szőlő segít normalizálni a savas állapotot, valamint
olyan enzimeket tartalmaz, amelyek javítják a gyomor és a bélrendszer funkcióit. A szőlőlevelekből készült tea hatása eredményes krónikus szorulás esetén. A gyümölcs, de különösen a szőlőlé, nagyon könnyen felszívódik a szervezetünkbe. A szőlő gazdag vasban, és A, B2 vitamint, valamint kevesebb mennyiségű C-vitamint is tartalmaz. A szőlőlét egyfajta "növényi tejnek" is hívják, miután összetétele a legnagyobb
hasonlóságot mutatja az anyatejhez. Nagyon egészséges, ha minden héten egy napon "szőlőkúrát" tartunk. A magas ásványi tartalmú változatokat helyezzük előnybe, különösen gyógyítási célokra.
 
A szőlő számos helyen termeszthető, habár a meleg klímát szereti a legjobban. Hidegebb időjárási viszonyok mellett, csak üvegházban képes virágot hozni. A termesztésre mintegy 30 cm-es vesszők alkalmasak, amiket a hidegebb idő beálltával gyűjtünk össze, és nedves fűrészporban vagy homokban tárolunk kora tavaszig (netán kertészetből vásároljuk azokat). A szőlővesszőt úgy ültetjük, hogy a legfelső szem a talaj felszínén
legyen. Legjobban a homokos vagy kavicsos talajt szereti, mivel a túlságosan gazdag tápértékű talajon, a gyümölcs rovására csak a leveleket fogja növeszteni. Megfelelő vízellátású, kellőképpen mély talajra van szüksége, amit ültetés előtt humusszal
kell kezelni

      

 

  

A kora tavasz a legalkalmasabb arra, hogy szőlőt szaporítsunk dugvánnyal. Az új növények előállítására az előző évi,  ceruza vastagságú ágakat használjuk fel. Kerüljük a botrytises vesszők használatát, vagyis ha a vesszőn fekete foltok vannak, nem alkalmasak a dugványozásra. A dugványozás történhet a szabadban a földben, illetve cserépben védett helyen. 

November és február, a megfelelő vesszők kiválasztása

Az egészséges, érett vesszőket gondosan válasszuk ki. 3-4 rügy legyen egy-egy vesszőn. Az ideális a 22 cm-es, de 30cm-nél ne legyen hosszabb egy vessző. A vessző alját ferdén vágjuk le, a tetejét vízszintesen. A gyökereztető-por használatánál először mártsuk a vesszők végét vízbe, majd a porba. A vízbe mártással jobban fog a por tapadni a vessző végén.
 

A dugványszedés időszaka ősszel kezdődik és a fagyokig tart. A dugványt nyirkos homokba vermeljük és a felhasználásig tároljuk. Az gyökeresedés szempontjából azonban előnyös, ha minél hamarabb eldugványozzuk a vesszőket.

A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel, legkésőbb október végéig (hogy legyen idő a gyökeresedés megindulására), vagy pedig tavasszal, amikor a talaj felső rétegei már elérték a 10oC-ot.

Ha tavasszal szaporítjuk, akkor az ősszel kinézett vesszőket tavaszi metszéskor gyűjtsük külön, és állítsuk egy vödör vízbe felhasználásig.
 

Ha a szabadba dugványozunk


Az előkészített talajba kapával húzzunk egy árkot, melyet a jó vízelvezetés érdekében töltsünk félig homokkal fel. Kezeljük a vesszőket a gyökereztető hormonnal, és a vesszőket az árok oldalához állítjuk, egymástól 10 cm-es távolságra. Miután végeztünk a dugványozással, töltsük fel az árkot úgy, hogy csak a legfelső rügyek látszódjanak ki. Gondosan, óvatosan taposással tömörítsük a talajt, hogy a vesszők teljes hosszukban érintkezzenek a földdel. Az év folyamán a gyomtalanítás és az öntözés lesz a feladatunk.

Dugványozás cserépbe

A dugványozás menete megegyezik a szabadföldben történő dugványozással. Míg az előbbinél nagyszámú szőlővesszőt tudunk szaporítani, a cserépben való dugványozásnál a mennyiség korlátozott. Egy-egy értékes, ritka vagy különleges vessző esetében azonban érdemesebb ezt a megoldást választani.
    
Olyan cserepeket kell választanunk, melyek elég magasak ahhoz, hogy a szőlővessző 3/4 részét a földbe tudjuk helyezni. Miután az összes vesszőt eldugványoztuk, a páratartalom biztosítására kell ügyelnünk. Ehhez műanyag fóliát, levágott végű pet palackot használhatunk fel. A túlöntözésre vigyázzunk. Tegyük a cserepeket világos, meleg, de nem napsütötte helyre.
    
Mikor a vesszők kihajtottak, és a hajtások legalább 10-15 cm magasak, szedjük ki őket a cserépből, és ültessük ki őket  védett helyre.    

Ha februárban dugványozunk, kb. júniusra kiültethető dugványaink lesznek. A később szedett vesszőkből később lesznek kiültetésre alkalmas példányaink. A további ápolási munkák a szemzésig a tápanyag utánpótlásból, és a nedvesség biztosításból állnak.
 

A szőlő telepítése:

A szőlő telepítését március közepe felé kezdhetjük. Az előkészületeket már a hónap elején el kell kezdeni, ha a talaj felengedett. Ültetőgödröket kell ásni, mint a facsemete ültetésénél. Minden tőkének 50x50-es gödröt ássunk. Előtte készítsük el a támrendszert. Futtathatjuk fa rácsra egy fal előtt, lugasra, vagy támoszlopok közé kifeszített huzalra is. Előnyösebb a magasművelés a tőketőkeműveléssel szemben, így az ápolási munkák is könnyebbek. Ássuk fel az ültetőgödör alját is, mert a szőlő jó vízelvezetésű talajt igényel. A kiásott talaj felső 20-30 centiméteres rétegét keverjük össze komposzttal vagy érett istállótrágyával. Ezt a keveréket tegyük a kiásott gödrök aljába. 

Csak filoxérának ellenálló növényt telepítsünk. Az Amerikából behurcolt szőlőgyökértetű a magyar vidékeken is megtizedelte a szőlőültetvényeket. A kötöttebb, rögösebb szerkezetű talajt nem szereti, de a laza homoktalajon is csak akkor telepszik meg, ha a homok sok kvarcot tartalmaz. Az amerikai szőlőből készült bor egészségtelen!

Hazánkban még mindig találni direkttermő fajtát. Legegyszerűbben úgy különböztetjük meg a novát az európai szőlőtől, hogy a nova szemek érintésre könnyen peregnek. Más alaki különbség, hogy a levél formája kissé eltérő.  A novából készült bor metil-alkohol tartalma komoly egészségkárosodást okozhat. 

Ha olyan kertet vásárolunk, ahol nem tudjuk, hogy milyen szőlő van, mindenképpen vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk meg, és ha direkttermő fajták vannak, azok helyére telepítsünk faiskolában kapható oltványt.

Az oltványok telepítésénél a szabad gyökerűek sérült gyökérzetét vágjuk vissza. Az oltványt iszapoljuk be, azaz sűrű agyagpépbe mártsuk a gyökérzetet. Az iszapba keverhetünk gombaölő szert is (Chinoin Fundazol 50WP).

Ha rácsra futtatjuk, akkor kissé ferdén, kb. 30 cm mélyen ültessük el. A hajtáscsúcs a tám irányába mutasson. A föld feletti hajtásrészen csak két szemet hagyjunk meg, a többit vágjuk le. A metszlap a két szem között legyen. Az oltvány olyan mélyen legyen, hogy az oltás helye 6-8 centiméterrel a föld felszíne felett legyen. Ellenkező esetben a nemes is legyökeresedik és az alanytól függetlenül kezd el növekedni. Ültetés után alaposan öntözzük be, majd takarjuk be szalmával, érett trágyával, ami megvédi az esetleges késő fagyoktól. 

Metszését márciusban végezzük. Lehetőleg száraz, napos időben metszünk, mert ilyenkor nehezebben terjednek a vírusos és baktériumos betegségek. Csak az egyéves vessző hoz virágot. Számtalan metszési mód ismert, legegyszerűbb, ha az adott vidéken használatos metszést alkalmazzuk mi is. 

A szőlő nyitását is el kell végezni március végéig. A harmatgyökerek eltávolításáról se feledkezzünk meg.

A szőlő metszése:

A metszés nagyon fontos. Minden gyenge vesszőt el kell távolítanunk, és csak egyetlen erős hajtást hagyjunk meg úgy, hogy háromnál ne maradjon több íz köz a szemek között. Ezekből egészséges rügyek származnak. A következő tavasszal a négy szemből csak egyet hagyjunk meg. Az egyetlen megmaradó vesszőt három szemre metsszük vissza. Ily módon járjunk el mindaddig, amíg egy erős tő fejlődik ki, a harmadik tavaszra. Meg kell értenünk, hogy az idei szőlő azon a vesszőn terem, ami az előző szezonban hajtott. Első évben a vessző rügyeket hoz, amelyek mindegyikéből hajtások erednek, és a gyümölcs ezeknek a tövében fejlődik ki. Csak a legerősebb vessző hoz termést az új vesszők közül.  Általában a legjobb kinézetű, legerősebb és legnagyobb rügyeket célszerű választani. A teljesen érett szőlővessző kemény, és körülbelül 1-1.2 cm átmérőjű. A szőlőt december és február/március között kell metszeni. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyenge vesszők nem fognak termést hozni, így ezeket az életerős hajtások érdekében mindig el kell távolítani. Azonban a hosszú, túlnőtt vesszők hasonlóan értéktelenek, és ezeket is el kell távolítani.

 

 Ajánló:


Gyomtalanítás kartonnal

Paradicsom metszése

Paprika

Zamatos turbolya

Torma

Orvosi veronika
Újrahasznosítás Mozaikos járólap Tökéletes ágyásszegélyek

vissza a címoldalra







gazigazito.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!